Az új idegenrendészeti törvényjavaslattal összhangban tovább szigorodnak a munkásszállások építésének támogatási feltételei is. Ezentúl előírás lesz többek között, hogy a munkásszálláson legalább 50 százalékban magyar munkaerőt kell elszállásolni - írja a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
Az Európai Bizottság az uniós állami támogatási szabályok alapján jóváhagyta a közös európai érdekű fontos projektet (IPCEI), amelynek célja a kutatás, fejlesztés és a legkorszerűbb felhő- és szélessávú számítástechnikai technológiák kezdeti ipari bevezetése több európai szolgáltatónál. Magyarországról a 4iG Nyrt. és az E-Group ICT támogatását is jóváhagyta Brüsszel.
A Magyar Közgazdasági Társaság összegyűjtötte szakmai konferenciájának legfontosabb tanulságait Magyarország gazdaságára vonatkozva, és pontokba szedve ismertette azt. A szervezet javaslatokat is megfogalmazott a kormányzat számára.
A kutatás-fejlesztési beruházásokra adható maximális támogatás értéke 15 millió euróról 25 millió euróra növekszik, emellett a jelenlegi 25 helyett akár már 50 százalékos maximális támogatási intenzitást ítélhetnek oda a vállalatoknak - írta a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Facebook-oldalán.
Egyre több jel utal arra, hogy a Paks II. bővítési projekt helyett az üzemidő-hosszabbítás irányába mozdul el a magyar kormány: sorra születnek a meglévő erőművi blokkok élettartamának kitolásához kapcsolódó döntések. Iparági szereplők, diplomaták és magyar kormányzati forrásaink is egyre szkeptikusabban beszélnek az új atomerőmű megépítésének lehetőségéről. Bár látszólag mind a Roszatom, mind az Orbán-kormány elkötelezett a beruházás mellett, a háttérben az a kép rajzolódik ki, hogy egyre hányatottabb sorsú a beruházás. Van, aki szerint az orosz és magyar fél is örülhet, ha a másik bedobja a törülközőt, míg komolyan érdeklődnek az amerikai és a francia nukleáris iparban a magyar atomenergia iránt. Eközben viszont az Európai Bizottságnál is problémás helyzetbe kerülhet a magyar kormány, mégis biztosíthatja a hazai energiaellátás biztonságát. Összegeztük a Paks II. beruházást fenyegető legjelentősebb kockázatokat.
A tagállamok közötti komoly viták után az Európai Bizottság úgy döntött, hogy két területen fél évvel 2024. június 30-ig meghosszabbítja az állami támogatások nyújtásának lehetőségét – közölte a brüsszeli testület. Az egyik területen a módosítások azt is jelentik, hogy megemelik a támogatási összegeket, a másik területen pedig azt, hogy a most induló fűtési szezon végéig lehet energiaár támogatásokat osztogatni.
Gödöllőre telepíti a hatodik globális kutatás-fejlesztési és gyártócsarnokát a kínai tulajdonú Wasion Holdings Limited, a 4 milliárd forintos barna mezős beruházáshoz a magyar állam 390 millió forintos támogatást nyújt – jelentette be csütörtökön a Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter a bejelentés során kiosztotta a Kínával való együttműködés bírálóit is.
Régóta tart a háború az Apple és az Európai Unió között, a tét 13 milliárd euró. Brüsszel azzal vádolja az amerikai techcéget, hogy ennyit nem fizetett be az EU kasszájába. Az ügyben egyszer már nyert a kaliforniai vállalt, most azonban fordulat következhet – közölte a Bloomberg.
Izrael háborúja a Hamász ellen a Gázai övezetben akár 51 milliárd dollárba is kerülhet - derül ki a pénzügyminisztérium előzetes adataiból, amelyekről a Calcalist című pénzügyi lap számolt be.
Az ÉVOSZ Magyar Építőanyagkereskedelmi Tagozata szerint az építőanyag-kereskedelem mélypontja 2024-re várható. Megkérdeztük a tagozat elnöksége által képviselt magyar tulajdonú vállalkozások véleményét a hazai építőanyag-kereskedelmi piac helyzetéről, mely nagyságrendileg a piac 40%-át tudhatja magáénak.
Ahogy korábban írtunk róla, szerda este kiderültek a CSOK Plusz részletei, melynek értelmében minden eddiginél nagyobb összegű kamattámogatott lakáshitelt és hozzá tartozó hitelelengedést vezet be a kormány. A 2024. január 1-jétől érvénybe lépő intézkedés a lakáspiacra is jelentős hatással lesz. Hogy pontosan milyen formában hozhat élénkülést, arról a piac szakértőit kérdeztük.
Az egyetemek, kutatóintézetek és gazdasági szereplők szorosabb együttműködését szeretné elősegíteni a kormány a most induló 35 milliárd forint keretösszegű kutatási pályázattal. Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkárral többek között a Neumann János Programról, a Gyorsítósáv pályázatról, a Startup Factory-ről beszélgettünk. A helyettes államtitkár egy kutatás hasznosságának hazai kritériumait és a nemrég meghatározott innovációs fókuszterületeket ismertette a Portfolio-val. Kérdeztük a kormány közép- és hosszútávú tudományos célkitűzéseiről, továbbá szóba került a frissen megalakult Kutatási Kiválósági Tanács szerepe és feladata is a magyar tudományos élet fellendítésében.
Az Országgyűlés megszavazta az állami beruházásokról szóló, Lázár János által benyújtott, korábbi formájában megsemmisített törvényjavaslatot, mely értelmében minden jelentős állami vagy EU-s forrást igénybe vevő önkormányzati beruházás állami beruházássá válik - számolt be a Telex.
Németország 50 milliárd eurós adókedvezményt tervez négy év alatt, hogy segítsen a vállalkozásoknak megbirkózni a magas energiaárakkal.
A magyar sajátosságokra építő lengyel modell, az állami támogatások valorizációja, az szja-visszatérítés sávossá alakítása, felturbózott nyugdíjkötvény és lakossági állampapírok, az értékesítési csatornák szélesítése és életjáradék-szerű kifizetés – többek között ezeket a javaslatokat tartalmazza az a nyugdíjreform-csomag, amelyet a Pénztárszövetség, illetve a MABISZ tett le a kormány asztalára. Az egyeztetések folyamatosan zajlanak az iparági szereplők és a GFM között, ha sikerül jó megoldást találni, elkerülhető lehet a magyar nyugdíjkatasztrófa.
Az Európai Bizottság hamarosan bemutatja az európai szélenergia-programját azzal a céllal, hogy az EU szélturbina-ágazatát újjáélessze. A szektor olyan kihívásokkal küzd, amelyek veszélyeztetik a blokk 2030-ig kitűzött ambiciózus éghajlati és energetikai céljait. Az Euractiv által megszerzett tervezetből kiderül, hogy folytatnák a bürokráciacsökkentést az új szélturbinák telepítésénél, kibővítenék az állami támogatási lehetőségeket, valamint vizsgálatot kezdenének az unión kívüli gyártók versenykorlátozó gyakorlataival szemben.
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell pénteken arra figyelmeztette Kínát, hogy a gazdasági és kereskedelmi egyensúlytalanságokat orvosolnia kell, különben "a kelleténél jobban felgyorsulhatnak" Európa erőfeszítései a Kínától való függőségének csökkentésére.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok stratégiai szövetséget köt Kína globális acél- és alumíniumpiaci dominanciájával szemben A partnerség célja, hogy vámokat vessen ki a "nem piacgazdaságokból" származó fémimporta, ami elsősorban Kínát célozza, amelynek túlkapacitása megzavarta a nemzetközi kereskedelmet.
Miután az elektromos autók exportjának kínai állami támogatását már vizsgálja az Európai Bizottság, kedden kiderült, hogy újabb szektorban kezdhet szubvenciós eljárást Brüsszel: az acélipart is célba veszik.
Rengeteg félreértés van arról, hogy Magyarország és az Európai Bizottság között milyen viták zajlanak a különböző uniós források lehívhatóságáról. A párhuzamos eljárások közül most a horizontális feljogosító feltételekre vonatkozó egyik eljárás zárulhat le, ami 13 milliárd eurónyi támogatást tehet hozzáférhetővé, miközben a jogállamisági eljárás által blokkolt helyreállítási és felzárkóztatási pénzek ügye még teljesen bizonytalan. Tisztázzuk, hogy mikor, mennyi és milyen uniós transzfer érkezhet Magyarországra, valamint azt, hogy miért is pont most.
Izgalmas lehetőséget mutatunk.
Ezúttal nem úszta meg a harcjármű.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz Duma házelnöke szerint minden joga meglenne Oroszországnak ehhez.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
